Ősagárd felett (Cserhát)

2014. szeptember 26.

Urasági Erdő (Cserhát)

2014.szeptember 5.

Büszke vagyok arra, hogy ismeretségünk aránylag rövid ideje alatt kivívhattam Karaszek Samu barátságát. Talán több is ez annál: egy ötéves gyermekien őszinte mosolyával viseli el közelségemet, otthonról hozott jó nevelésének köszönhető minden komolyabb kritikai észrevétel kinyilvánítása nélkül. Amikor a Gyadai rét Katalinpuszta felé eső végénél büszke édesapjával beértek bennünket, ő széttárt karokkal, a nevemet kiabálva futott felém, hogy boldogan a nyakamba ugorhasson, akkor vadul csapkodó villámként cikázott végig  bennem az érzés, hogy ezt a hirtelen ölembe hullott szeretetet nem volt elég megszereznem, azt bizony kínkeserves odaadással kell majd ápolnom, hogy az idő múlásával mit sem veszítsen csillogó varázsából. Miután Samu levált a nyakamból, szembesítettem vele, hogy a jobbomon tétován toporgó hátizsákosok bizony a barátaim; Gábor sokat próbált rajongó természetszeretete állt Péter elvárosiasodott amatőr lelkesedése mellett.

Később utóbbi szapora, pollenek táplálta harsány tüsszögése mintegy folyamatos jeladás volt a hosszan elnyúló réten rendszertelenül szétszóródott éleslőszerrel virtuskodó vadászok számára, hogy merre is járunk éppen, ezzel biztosítva általa akaratlanul is óvó védelmet számunkra. Megállás nélküli sopánkodása ugyanakkor permanens mosoly forrása volt, melynek fő és megingathatatlan témája a túra mihamarabbi befejezése iránti igénye volt. Kései indulásunk hozadéka volt a félúton ránk boruló félhomály, majd teljes sötétség, melyet ötünk közül csupán hármunk fénypásztája tudott csak valamelyest átláthatóvá tenni, tekintettel Gáborék kapkodó pakolása során felmerült hiányosságokra. Közeledve az Urasági erdő érintetlen vidékéhez, utunk egyre ingoványosabbá kezdett válni, mely küzdelmes harcba csapott át a járható útért folytatott kutatásban. Múlt heti ficamom nem múlt el fájdalom mentesen, így fáslival burkolt bokám az egyre egyenetlenebb úton éles nyilalásokkal emlékeztetett engem a közelmúlt fájó eseményeire.

Indulásunktól számított bő másfél óra múlva lámpáink fényében felsejlett a tölcsérgombák által tarkított csendes erdő mélyén megbúvó vadászház kontúrja, melynek tornáca menedéket nyújtott számunkra az előttünk álló éjszakára. Érkezésünk pillanatában Péter céltudatosan a padra vetette magát, majd intenzív passzivitást sugalló mozdulattal boros flaskát ragadva bősz és roppant szórakoztató érdektelen okfejtésekbe kezdett, mely során a háttérben lezajló élettani folyamatoknak köszönhetően a száraz fehérbor csendben kifejtette nála a hatását.

Az eközben megrakott tüzünk mellé kucorodva Szabolcs kolbászt sütött, Gábor pedig friss pörcöt pirított, melyek illatai belengték a tisztást. Igazán meleg kora őszi éjszakánk volt, minek élvezetét az alkalmanként rákezdő eső sem tudta megtépázni. Holnapba hajló dialógusaink fő hangadója változatlanul Péter volt, melyek hangulatáért utólag is hálával tartozom.

Hajnalodott még csupán, amikor egymást követően kelt életre a csapat. Friss erőre kapva vetettük be magunkat a közeli lankákra, hogy előbb felmérjük a hét eleji pusztító eső okozta károkat, majd pedig a gazdag gomba termést csodálhassuk meg táborhelyünk körül. Péter egy útjába eső száraz ágat vetett a parázsló zsarátnokra, mely hamar lángra kapott, így meghallgathattuk részletes okfejtését a hathatós tűzrakásra vonatkozóan, melynek alapjait a National Geographic Channel-en látottakra építette. Gyorsan elfogyasztott reggelinkhez az alapzajt a lombkoronákon verdeső enyhe eső csepegése adta. Visszautunk kezdetben csapatként zajlott, ám az őzláb gombák utáni csaknem hiábavaló kutatásunk alig észrevehetően leszakított bennünket Szabolcséktól, így egy óvatlan pillanatban búcsút intettünk nekik. Az eső a fölénk áramló felhők csapadéktartalmától függően esett, vagy nem, de inkább igen. Úgy éreztem, nem engedhetem haza addig barátaimat, míg a Gyadai rét rejtett értékeivel meg nem ismertetem őket. Gábor eziránti hálás megnyilvánulásai felülkerekedtek Péter kacajt fakasztó dörmögő morgásán, melyből titkon burkolt hálát is kiszűrtem.