2009. június 20., szombat

Prédikálószék (Visegrádi-hegység)

'09.06.19.

A dömösi önkormányzattal tavaly október óta ápolok álbaráti (v)iszonyt, amikor két kerékkel történt füvön parkolás miatt golyó általi vesszőzésre és mellékbüntetésként sorfal előtti 10ezer forint anyagi kárhozatra ítéltek. A helyi jegyző (aki postafordultával papírra vetett térden csúszásom ellenére másodfokon is pálcát tört felettem fokozottan környezetszennyező tevékenységem miatt) neve azóta egybeforrt nálam Belzebúb földi megtestesülésével.
Hihetetlen számomra, hogy ilyen hamar a viszontlátás azt követően, hogy a település vezetősége tanúbizonyságát tette az elvakult természetjárók melletti elkötelezettségének, s ezt a túláradó szeretetüket saját bőrömön (pénztárcámon) is éreztették.

Erre autózó turistákat feltartóztatni rendeltetett sorompók tömegén kénytelen áthaladni az ember (kód 2552E), ha a falu/erdő határmezsgyéjére megálmodott kastélyhoz kíván eljutni.
Vannak szerencsések, akiknek megadatik ilyen pazar környezetben pihenni… Utolsó, akadályként felhúzott sorompót felemelni Ádám hivatott - hajkoronájának hála, fejbúbja irányjelzőként messziről veri az ember szemébe a napsugarakat.

Titkos csakrák
A rejtett Duna meder és a ma ismert Duna meder egy szívet alkot a térképen. Természet alkotta hatalmas szív. A közepén pedig egy helységnév: Dobogókő. Itt dobog az ország szíve. Az egész Kárpát-medencét ellátja energiával. Szerencsére ez etnikum specifikus. Emberi szervezet mintájára épül fel. Nem lehet másé a hely. 7 fontos energia központ, csakrapont van a földön. A föld szívcsakrája Dobogókő. Itt koronáztak! Ez a középső csakra, tehát nem a legmagasabb. Ide el kell jutni összegyűjteni az energiákat és elindulni felfelé a korona csakrához. A földön sehol máshol nincs olyan hely, ahol 2 csakra lenne egy helyen.

Fél három felé jár. Rám szakadék csodája egy ilyen zarándokmentes, csendes péntek délután élvezhető igazán. Az onnét Dobogókőig vezető izzasztó, véget nem érőnek ható kaptató embertpróbálóan kellemes és látványnak sem utolsó. Mindamellett pontosan az okoz hiányt, amivel többet nyújt: láthatóan a Pilisi Parkerdőgazdaság turista-baráttá rendezné a tájat, viszont ezáltal veszít varázsából és nem hasonlítható a Börzsöny, vagy a Cserhát általam oly’ nagyra tartott és imádott érintetlenségéhez. Ellenben fellelhetőek csodaszép pontok, ez tagadhatatlan!
Dobogókő maga a tömény gyomorforgató vizuális sokk. A turizmushoz kötődő emocionális vonzódása Dömösével vetekszik. De legalább a kívülről nyilvános WC-nek tűnő vendéglátóipari egységben hideg sört adnak – a kocsmáros által forintban meghatározott értékük egy véget nem érő szorzási folyamat végének tűnik. Egyetlen szúette pad az árnyas szélén, a napsütésben ad lehetőséget az erre tévedőnek megpihenni.
Határozottan kellemes út vezet innét Prédikálószékre. Ádám kondíciója pedig testsúlyával fordított arányban változik. Ez különösen a kaptatókon szembeszökő, ahol a tajtékzó homloka is elsősorban a hőségnek tudható be, nomeg Bea által jótékonyan felvitt szigetelő napolaj rétegnek – ugyanakkor a légzése egyenletes, ami pl rólam már kevésbé mondható el.
Vadállókövek vidéke hála a rengeteg apró kavicsnak és a fenemód meredek ereszkedésnek igen próbára teszi az embert, de elérhető távolságban (közelségben) már Dömös és az óhajtott vacsora, nomeg a behűtött borok hada.
Az itiner tanulsága szerint a megtett táv hossza 17,5 km, amit sikerült 5,5 óra alatt teljesíteni, úgy hogy a szintemelkedés mind oda, mind vissza egyaránt 960m. Hm...
Az esti szíves vendéglátásnak helyet adó villa szépségét hamar elhomályosítja a felszolgált borok minősége. Az ízorgia akkor teljesedik ki, amikor a borospince hűsében megbúvó Sauska cuvée kerül az asztalra.

Kicsit ellentmondásos vidék; ha a vándor van oly’ bátor és a gyehenna tüzeként elégördített akadályokon átkelve eljut e paradicsomi vidékre, úgy valóban a mennyekben érezheti magát, különösképpen abban az esetben, ha olyan kiváltságos helyzetbe kerül, hogy még királyi vendéglátásban részesülhet!

Nincsenek megjegyzések: