2009. október 7., szerda

Szent Mihály-hegy (Börzsöny)

'09.10.04.
Alapvetően felettébb előnyös pozícióban van egy apa, amikor életvitelszerűen alkalmazott mindennapos álmainak átélését szelíden erőlteti rá egyre cseperedő gyermekeire, úgy hogy párás tekintettel tapasztalja rajtuk túráról túrára az ő meseviláguk megtestesülését, amint az általuk is egyre természetesebbé váló hegyi ösvények tiprása során kutatón vizslatják a zizegő lombok között, avagy a szellőtől meg-megrezzenő bokrok tövében az állatvilágból számukra szóvirágokkal megfestett mesefigurákat. Ők pedig hiszik azt, amint a hétvégék természetes velejárójaként egyre-másra járják be a Börzsöny, vagy a Cserhát hozzánk közeleső erdőkkel tarkított hegyeit, hogy ezek nélkül a könnyed kirándulások nélkül ők is csak beleolvadnának a tömegkommunikáció elé szokott semmittevő városi népek tömegébe, hogy aztán már kisiskolásként ismerjék a kommersz, vény nélkül kapható gyógyszerek neveit, típusait.
De a szülő agresszív, s nem hagy sok teret engedni azoknak, inkább él az elnyúló nyár nyújtotta lehetőségekkel mindegyre, s amint teszi ezt ezen a felhőtlen vasárnap reggelen is, kézen fogva csalja őket a sokat ígérő kilátást nyújtó apró börzsönyi tisztásra, melynek kicsiny, kövekkel övezett tűzrakója fölé frissen faragott fanyársakon benyújtott mangalica szalonna és kolbász sütögetése válhat délidőre a nap fénypontjává.
De a szülő szerencsés is, hiszen olyan barátokat tudhat maga mellett, akikben a szabadidő eltöltésére irányuló terveikben lelki társakra is lelnek, hogy aztán jelzett hegyi utakon közösen próbáljanak lépést tartani csemetéik kezdetinek tűnő, ám aztán lelohadni nem akaró lelkes rohanásával. És ez így szép…
A lakott övezett és az erdő határára a robbanómotorok számára gátként felhúzott sorompót övező terület gesztenyefákban gazdag – s a szúrós gubókkal fáradhatatlanul küzdő gyermekek beléjük ivódott természetességgel különböztetik meg azok szelíd változatát a vadtól, így válogatva külön az esti sütögetéshez és az otthon, vagy óvodában hamarosan kezeik alatt születő figurákhoz az alapanyagokat.
Életkortól függően a sorompó alatt átbújva, avagy azon átlépve iramodik aztán a testet öltött töretlen lendület felfelé a Szent Mihály-hegy oldalába, hogy egy rövid kitérőt leszámítva, sikoltva vegye birtokba ideiglenes táborhelyét, a magányos fát leszámítva kopasz hegykúpon. Az apróságok már érkezéskor a sűrűbe vetik magukat, hogy szüleiket megelőzve hozhassák a száraz hasábokat a percek múlva lángra kapó tűzhöz, így az ő gyűjtésük válik gyújtóssá, hogy az alapozza meg az izzó parazsat a sütögetéshez.
Éget az október eleji nap ereje – sokan túlöltözöttségükben az árnyast keresve kaphatóak egy könnyű csevelyre, avagy vonulnak jóllakottan bújócskázni a gyerekekkel, feledve mozdulatlanságra késztető telítettségérzetüket.
Talán ilyen meleg őszi kirándulásunk idén már nem lesz még egy, ezért is becsüljük meg még egy könnyű, de annál kellemesebb ereszkedéssel Nagymaros egy kicsiny, csendes utcájában megbúvó cukrászdájáig a késő nyári időjárást, hogy ott koronázzuk meg hatalmas fagyos gombócokkal ezt a kellemes, vidám gyermekzsivajban gazdag vasárnapot.

Nincsenek megjegyzések: